Elmentünk megnézni a Harry Potter saga legújabb részét. Nos, én mint nagy rajongó nagyon élveztem a mozit. Igaz, az elÅ‘zÅ‘ rész, amit szintén a moziban néztünk meg, már olyan régen volt, sÅ‘t a könyvet mégrégebben sikerült kiolvasnom, hogy teljesen felkészületlenül értek az események. KezdÅ‘ voltam mindenben. Én voltam a tökéletes mozi látogató, mindenen sikerült meglepÅ‘dnöm, amikor a rendezÅ‘ akarta, meg is ijedtem és levegÅ‘t sem vettem sokat. Semmi emlékem nem volt abból a több száz oldalas könyvbÅ‘l amit kiolvastam. Azon végleg meglepÅ‘dtem, hogy vége lett a történet közepén és legalább egy évet várni kell az újabb moziig. Köszi. Viszont hogy gyerekek is ültek a nézÅ‘téren eléggé furcsállottam. Ezek már régen nem azok a filmek amiket gyerekeknek is ajánlanék. Olyan ijesztÅ‘ jelenetek, borzasztó figurák, sárga fogú lényekkel volt tele, hogy erÅ‘sen megbántam hogy ettem valamit is elÅ‘tte. A szünetben( mert hogy itt az is van) kerestük a pattogatott kukoricát, mert az igazi mozi az csakis azzal jó. FÅ‘leg ha ijedtemben ugrok egyet és az egész elrepül a kezembÅ‘l. ( az már majdnem benti hóesés kategória lenne) Nos, itt nincs, csak a nagyobb mozikban….ez nem az volt. Amerikában az XXXXXL méretű pop corn és a még nagyobb kóla hozzá az alap a mozizáshoz. A másik furaság a svájci mozikban( ha valaki még nem járt volna), hogy mi az angolul beszélÅ‘sre mentünk, viszont alul ment két sorban a feliratozás, felsÅ‘ sor németül, alatta meg franciául….Nos én nem vagyok az a csoda nÅ‘ aki rengeteg multitaskra képes. Ãgy az elején az kötötte le az összes energiámat, hogy ha már angolul hallgatom ( és meg is értem), ne olvassam el hozzá a német feliratot. Nagyon nehezen tudtam összehozni….Rá kellett döbbennem, hogy én is ilyen kis egyvágányú emberke vagyok. De azt végképpen nem értettem, hogy néha miért olvastam el a francia feliratozást is. Francia nyelvtudásom eléggé meg van már halványodva és nem itt a moziben terveztem hogy újra fényezgetem. Viszont néha, igen is hasznos volt hozzáolvasnom a német verziót, mert nem egyezett az angollal, csak ez sok idÅ‘met vette igénybe, Ãgy majdnem lemaradtam a képrÅ‘l. A film közepén azon kezdtem el gondolkodni, hogy mikor is jártam utoljára moziba és mit néztem meg. Sikertelenül végeztem ezt az elmebajnokságot, mert inkább csak elmebajos lettem tÅ‘le, nem jöttem rá a titokra. ValószÃnűleg elég régen lehetett ha ennyire nem jött be semmi. Nos, a mozi végén kimentünk a nagy hidegbe….én legalábbis nagyon fáztam. Ezennel kijelentem, hogy hivatalosan is utálom a telet. Ok a karácsony klassz benne, meg amikor esik a friss hó és lehet szánkózni( amit szeretnék kisfiammal idén kipróbálni), de alapvetÅ‘en én nem sielek, folyton fázik a lábam, akármit is veszek fel. Egyfolytában sapkát kell hordani, amitÅ‘l a szerencsétlen hajam még hülyébben áll. Ha a Peti fiammal elindulnunk akkor ezer évig tart mire minden ruhát ráadok, persze közben én teljesen leizzadok. Valamint valaki mindig beteg. Jönnek mennek ezek a fránya vÃrusok, most is éppen fáj a torkom, a Peti köhög….Szuper. Ok még egy jó pont a tél javára, hogy vannak karácsonyi vásárok és itt lehet finomakat enni inni ( pl.forralt bort, ami annyira forró, hogy amikor a kezembe nyomják egybÅ‘l mellé öntöm a felét, a tömeg miatt általában valakinek a lábára vagy a kabátjára. Vagy ami még jobb, valaki nekem csinálja ugyanezt.) Ezeknek hihetetlenül tudok örülni. Ilyenkor megfogadom hogy nem jövök soha többet ilyen vásárok közelébe. Persze egy év múlva már nem emlékszem rá, csak akkor amikor kiöntöm az elÅ‘bb leÃrt módom a forralt bort. Most sem tanultunk belÅ‘le, mert kitaláltam(szegény párom meg beleegyezett), hogy nézzük már meg a müncheni vásárt( az jóval nagyobb hagyománynak örvend és sokkal nagyobbméretű, ámbár nem mindig a méret számÃt…haha) valószÃnűleg vagy kétmillióval több ember lesz, a hideg miatt én már az elsÅ‘ pár percben meg fogok fagyni. ElÅ‘re látom hogy jól fogunk szórakozni…..Mindezt most hétvégén ejtjük meg. Foglaltunk szállást, mert egy nap alatt kisgyerekkel a Mission impossible kategória lenne, Ãgy nyugisan lesz idÅ‘nk agybajt kapni. Tegnap derült ki, hogy mivel a mi autónk kicsit régi tipusú, Ãgy nem mehet be München belvárosába, ahol viszont a szállodánk van. Csikorogtak az agyunkban a kerekek, mit évÅ‘k is legyünk. Mert egyik megoldás ha az autót abban a zónában hagyjuk ahol még okék vagyunk, vagy megyünk más módon.(még a repülÅ‘ is felkerült a listánkra) Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen kis ötletbÅ‘l egy egészen más dolog fog kikerekedni. Végül is a vonat mellett döntöttünk, egyrészt közel van a szálloda és az állomás, másrészt nem lesz sok cuccunk, lévén egy napról van szó, harmadrészt nem hosszú az út, negyedrészt ha sok hó is esne mi még hazajuthatunk…..Ãgy most kipróbáljuk a négyórás vonatozást a Petivel. Ami általában nem gáz, de ha rossz hangulata van, akkor már félóra után balhé van. Kiváncsi leszek ki melyik lábbal fog ébredni. Juhéjj itt a nagy kaland!!!!!Majd beszámolok az eseményekrÅ‘l….Most mennem kell kisfÅ‘nököm felébredt és azt mondta ‘anya gyeje’ ….én meg megyek.
Sziasztok.